| SUMMARY: |
ELŐSZÓ. Az Európai Unió a földkerekség jelenleg legjelentősebb gazdasági és politikai jellegű, államok feletti területi integrációja, mely méreteit tekintve makroregionális nagyságrendű és a regionális földrajz egy viszonylag új irányzata, a területi integrációk földrajza részdiszciplína kutatási tárgyát képezi. Az egyetemi jegyzet célja az Európai Unió földrajzával kapcsolatos alapinformációk összegzése a következő tematikai egységek szerint: 1. Az európai integrációs folyamat főbb szakaszai; 2. Az EU természeti erőforrásai a gazdasági fejlődés szolgálatában; 3. Népesség és városodás; 4. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat aktuális problémái; 5. Változások az iparszerkezetben és azok hatása az EU gazdaságának versenyképességére; 6. A szolgáltatási szféra expanziója; 7. Az EU regionális politikájának alapvonásai; 8. Az EU belső kohéziója és helye a világgazdasági triádban.
Ahogyan a fejezetcímek is tükrözik, a jegyzet regionális és gazdasági megközelítésben tárgyalja a célzott témakört, minthogy a természeti környezet leírása - a jelenlegi tantervi struktúra szerint - az Európa regionális földrajza című tantárgyban kap helyet. Továbbá nem helyezünk hangsúlyt az államok hagyományos országismeret szerinti földrajzi bemutatására, sem általános, sem ágazati szinten. Ezt abból a meggondolásból tesszük, hogy így nagyobb szerephez jusson az EU-n belül is felértékelődő regionális szint, valamint az egységes egész, az integráció összképe nyerjen többlethangsúlyt. Természetesen ez nem zárja ki, hogy bizonyos példákat államok szintjén tárgyaljunk, minthogy ez idáig ez a szint bizonyult a leghatékonyabb területi-közigazgatási egységnek, amely az adatgyűjtés alapjául szolgál és a regionalizáció is
ezen a szinten épült be leginkább a köztudatba.
A jegyzetben az elemzések alátámasztására a legidőszerűbb adatsort igyekeztünk felhasználni, mely a „Huszonötök Európájára\" vonatkozik, ezért elévülésük viszonylag gyors lesz, de szerepük mindenképpen csupán a nagyságrendek érzékeltetése, egyfajta statisztikai orientáció. Ezen igyekeznek majd segíteni a remélhetőleg nem nagy időközönként megjelenő újabb kiegészítő, javított kiadások, illetve bizonyos összevont adatbázisok összeállítása olyan adattípusokkal, melyek mind az EU, mind a rövidesen teljes jogú tagságot elnyerő újabb államok szintjén elérhetők.
Az EU-ra vonatkozó földrajzi információk szintetikus jellegüknél fogva, azért bírnak különös fontossággal, mert a fő vonatkoztatási pontokban összevontan ábrázolják az élet majd minden területére kiterjedő integrációt, melynek gazdasági, politikai, védelmi, kulturális, oktatási stb. vetületei egyaránt vannak. Jellegüknél fogva ezen ismeretek „szavatossági ideje\" is igen rövid, hiszen az integráció élő, mozgásban lévő folyamat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy újabb bővítés következett be a közelmúltban, 2004. május elsején (10 új tagállam), és a jelenlegi ütemterv szerint, ha előre nem látható események ezt nem módosítják, napirenden van a második, 2007. január elsején (2 új tagállam). Ez utóbbi bővítés Romániát is magába foglalja, ezért az EU-ra vonatkozó ismeretek már-már a kötelező állampolgári ismeretek szintjére avanszálnak. A már előbb említett dinamikus változás, mely az információk
„képlékenységét\", gyors módosulását is feltételezi, olyan bővített információszerzési stratégiát tesz szükségessé, mely megkívánja a tömegtájékoztatási eszközök folytonos nyomon követését, az európai integrációval kapcsolatos hírek állandó figyelését. Ez tanár, hallgató és bármely állampolgár számára egyaránt parancsoló szükségszerűség kellene hogy legyen.
Végül, bízva abban, hogy a téma nem csekély közérdeklődésre tart számot, szívesen látjuk
az olvasók bírálatát, megjegyzéseit és bárminemű észrevételeit a leírtakhoz.
Kolozsvár, 2005. november 15. A szerző [...]
|
|
