| REZUMAT: |
Több mint fél évszázada, hogy a regionális tudomány nemzetközi viszonylatban is a társadalomtudományok rendszerébe sorolható önálló diszciplínává nőtte ki magát. Mint a földrajz- és közgazdaságtudomány alapjaira épülő tudományág, fejlődése során több más tudományterülettel került szoros összefüggésbe és ennek során bővült szemléletmódja, módszertana. Igazi előretörését azonban a XX. Század utolsó évtizedében zajló rendszerváltozás hozta meg, amikor a regionális kérdések jóval nagyobb teret kaptak a tudományos életben. Nem szükséges közelebbről is hangsúlyozni, a regionális földrajz vizsgálati középpontjában a térben zajló társadalmi, gazdasági folyamatok állnak és végső soron a regionális kutatások központi kérdése, hogy a térbeliség miként hat ezekre a folyamatokra, összefüggésekre. Ezen kérdések megválaszolása kétségkívül számos matematikai-statisztikai, ökonometriai módszereket igényel, a legegyszerűbbtől a legkomplexebbig, a kérdés, az összehasonlítás és a kutatás igényeinek megfelelően. Lényegében a mennyiségi elemzések alapköveit már több évtizede, a számítógép előtti időszakban letették, a matematikai-statisztikai módszerek széleskörű felhasználása a területi kutatásokban már a hatvanas években elterjedt, melyre az újabb fellendülést, a minőségi forradalmat a számítógép elterjedése hozott. Ezzel együtt lehetővé vált a korábban nehezen kivitelezhető, hosszabb számítások árán-, fáradtságos munkával és több hibalehetőséggel elért elemzési módszerek alkalmazása, nem beszélve a megtakarított időről. |
|
