Sokat beszélgetünk népesedési kérdésekről a hétköznapokban.

Hallunk, olvasunk és véleményt alkotunk nyomasztó demográfiai mutatókról: a családalapítás halasztásáról, a növekvő válási arányszámokról és a csökkenő születésszámról, amely falusi óvodák kiürüléséhez, iskolák elnéptelenedéséhez, kisebb kórházak bezárásához vezet, és növekvő adóterheket ró a dolgozó népességre. Beszélünk a kivándorlásról, hiszen tanúi vagyunk a fiatalok külföldre településének, annak, hogy a jobb élet reményében egy időre Nyugat-Európában vagy a tengeren túl szeretnének munkát vállalni. Legtöbb esetben azt állítják: családot alapítani majd hazaköltöznek. Romániában él a szüleitől elszakítva a legtöbb gyermek, hiszen sokan már azután hagyják el az országot külföldi munkavállalási céllal, miután családot alapítottak, itthon hagyva gyermeküket, a nagyszülőkre bízva azok nevelését.